Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
http://www.gkm.gov.hu/feladataink/elker/szab_jog/jogorv.html
Sokan azért félnek e-boltban vásárolni, mert nem biztosak abban, hogy ugyanolyan
védelemben részesülnek, mint a „valódi” üzletekben. A valóság az, hogy a jogszabályok
ugyanúgy vonatkoznak azokra, akik katalógusukat az interneten teszik közzé, sőt:
számos speciális, szigorú előírás köti az e-boltosokat. Ezen előírások kikényszerítésére
hatékony hatósági felügyelet működik, és természetesen a bírósághoz fordulás eszköze
is a fogyasztók rendelkezésére áll.
Kezdjük a kereskedőnél!
A jó kereskedő hosszú távra tervez, és szeretné megtartani vásárlóit. A fogyasztói
elégedettség megteremtése különösen fontos az elektronikus kereskedelemben, ahol
ma még érthető a nagyobb fogyasztói bizalmatlanság. Panaszainkkal, információ
iránti igényünkkel forduljunk elsősorban a kereskedőhöz. Nem árt természetesen,
ha tisztában vagyunk jogainkkal, a jogszabályok adta lehetőségekkel. Mindehhez
azonban fontos, hogy valóban elérhető legyen a kereskedő. Amennyiben telefonszámot,
e-mail- vagy postacímet nem találunk a szolgáltató honlapján, úgy – amellett,
hogy a kereskedő jogellenesen működik – semmi biztosítékunk arra, hogy probléma
esetén az e-boltos nyomára akadunk.
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
Az FVF általános fogyasztóvédelmi feladatai mellett az alábbi, kifejezetten az
elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó jogsértések esetében jár el:
- a szolgáltató nem tette közzé honlapján a jogszabályok által előírt adatokat
(pl. székhely, elektronikus levelezési cím stb.)
- a szerződés megkötése nem az elektronikus kereskedelemi törvényben foglaltak
szerint történt
- közüzemi, pénzügyi és nyugdíjpénztári, valamint biztosítási tevékenységet
folytatók nem - működtetnek elektronikus úton is ügyfélszolgálatot
Elektronikus hirdetésekkel kapcsolatban az FVF csak abban az esetben jár el,
ha azok a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezésekbe ütköznek. Az
elektronikus hirdetés kéretlensége esetén a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) jár
el.
A fogyasztó panaszbejelentéssel az illetékes megyei (fővárosi) felügyelőségen
élhet. A határozat meghozatalára a felügyelőségnek 30 nap áll rendelkezésére.
A fogyasztói panaszkivizsgálás indokolt esetben hatósági ellenőrzés keretében
történik. A felügyelőség által hozott első fokú határozat ellen a határozat kézhezvételétől
számított 15 napon belül a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Főigazgatójához címzett,
de a felügyelőségnél benyújtott fellebbezésnek van helye. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek
határozatai ellen benyújtott fellebbezést a Főfelügyelőség főigazgatója bírálja
el.
Békéltető testület
A békéltető testület eljárásának célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet
közötti vitás ügy (fogyasztói jogvita) egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése,
ennek eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors,
hatékony és egyszerű érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület
a területi gazdasági kamarák mellett működő független testület. Hatáskörébe az
áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával és a termékfelelősségi
szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével
kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik.
Eljárás megindítása iránti kérelmünket a lakóhelyünk, illetve tartózkodási helyünk
szerint illetékes testületnél nyújthatjuk be. A békéltető testület tagjai felsőfokú
végzettséggel és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkeznek, függetlenek és pártatlanok.
A testület háromtagú tanácsban jár el.
Figyelem! A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó
az érintett gazdálkodó szervezettel közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését.
Az eljárás részletes szabályait tartalmazó fogyasztóvédelmi törvény hatályos
állapota elérhető a www.magyarorszag.hu portálon a Szolgáltatások/Jogszabálykereső menüpont alatt.
Közvetítő igénybe vétele
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény a polgári jogviták bíróságon
kívüli rendezésének elősegítése érdekében olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő,
vitarendező eljárást honosított meg, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös
megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a továbbiakban:
közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó
írásbeli megállapodás létrehozása. Az igénybe vehető közvetítők nevét az Igazságügyi
és Rendészeti Minisztérium által vezetett közvetítői névjegyzékből ismerhetjük
meg. A felek közös megegyezés alapján az általuk választott természetes személy
vagy jogi személy közvetítőként történő felkérését írásban kezdeményezhetik.
A felkérésnek tartalmaznia kell:
- a felek nevét, elnevezését, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét,
- a közvetítésre felkért természetes személy nevét vagy a jogi személy megnevezését,
- ha a felet meghatalmazott képviseli, a meghatalmazott nevét, címét,
- a vita tárgyát, és
- a felek által az eljárás során használni kívánt idegen nyelvet.
A felkérésben a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján
a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják
rendezni.
Az eljárás részletes szabályait tartalmazó fogyasztóvédelmi törvény hatályos
állapota elérhető a www.magyarorszag.hu portálon a Szolgáltatások/Jogszabálykereső menüpont alatt.
A Nemzeti Hírközlési Hatóság
Az elektronikus kereskedelem területén az NHH a kéretlen elektronikus hirdetésekkel
(spam) kapcsolatos feladatokat látja el. A Hatóság által lefolytatott eljárás
részleteit elolvashatja az NHH honlapján (www.nhh.hu ), az elektronikus aláírás, elektronikus hirdetés menüpont alatt.
|